Annak érdekében, hogy megkönnyítsük látogatóinknak a webáruház használatát, oldalunk cookie-kat használ. Weboldalunk böngészésével Ön beleegyezik, hogy számítógépén / mobil eszközén cookie-kat tároljunk. A cookie-khoz tartozó beállításokat a böngészőben lehet módosítani.

Hány napig képes működni egy képküldő vadkamera?  - Tévhitek és a valóság…

2017.10.11.

Hány napig képes működni egy képküldő vadkamera?  - Tévhitek és a valóság…

A címben megfogalmazott kérdést teszik fel leggyakrabban a vadkamerákkal kapcsolatban érdeklődő ügyfeleim.  Erre a látszólag egyszerű kérdésre nem is olyan könnyű korrekt választ adni, hiszen egy készülék teljesítményét számtalan külső és belső tényező együttesen határozza meg. 

 

A tévhitek elsősorban abból fakadnak, hogy a gyártók a készülékeik adatlapjain általában 4-6-8 hónapos készenléti időt határoznak meg. Ez akár helytálló is lehet, de a dolog rendkívül félreértelmezhető.  Ugyanis a készenléti idő kizárólag azt a működési időtartományt jelenti, amit a készülék az üzemeltetéséhez használt jó minőségű, teljesen feltöltött akkumulátorokkal passzív, azaz hibernált állapotban képes eltölteni. Mindezt természetesen oly módon, hogy ez idő alatt egyetlen képet sem rögzít, vagy küld el a GSM modul segítségével…

Itt viszont azt is megjegyezném, hogy a kamerák teljesítményét semmiképpen sem időintervallumban célszerű vizsgálni. Sokkal pontosabb képet kapunk, ha optimális körülmények között rögzített, illetve elküldött képek számát tekintjük irányadónak.

Mindenekelőtt érdemes áttekinteni azokat a külső tényezőket, amelyek jelentősen befolyásolják egy készülék működési idejét.

 

1. A felvételi üzemmód:

A legtöbb kamerában elérhető felvételi lehetőségek a KÉP, VIDEÓ, KÉP+VIDEÓ üzemmódok.  A leggyakrabban használt és egyben a legtakarékosabb közülük a KÉP üzemmód, melynek során minden érzékelési intervallumban 1 fotó készül és kerül elküldésre a GSM hálózaton keresztül. Ha a készülékkel videót rögzítünk, vagy netán a hibrid (kép+videó) módot állítjuk be, azzal lényegesen megnöveljük a készülék energia felhasználását is. 

 

2. Napszak:

A vadkamerák kivétel nélkül IR LED-ekkel vannak ellátva melyek segítségével éjszakai felvételeknél akár 20 méterre is képesek bevilágítani a látómezőt.  A színes nappali felvételeknél az elegendő fénymennyiség miatt rövid záridővel a másodperc tört része alatt készül el egy fotó. Amint leszáll az éj, a kamera infra üzemmódra vált, és az IR LED-ekkel próbálja meg biztosítani a felvétel rögzítéséhez szükséges fénymennyiséget. Éjszakai módban a szerény fényviszonyok következtében a záridő jelentősen megnövekszik, így az IR LED-ek akár 2 teljes másodpercig is világíthatnak egy képfelvétel során. Ezért gyakori az a jelenség, amikor az objektív előtt mozgásban lévő állatnak csak a szellemképes sziluettjét látjuk. A fentiekből jól látható tehát hogy az éjszakai felvételek elkészítéséhez lényegesen több energiára van szükség. 

 

3. Akkumulátor:

A legtöbb vadkamera LR6 AA méretű ún. Ceruza akkumulátorokkal üzemeltethető. Van olyan kamera, amelynél 4, 8, de akár 12 darab akkunak is találunk helyet az elemtartó rekeszben. Az akkumulátor helyek számával természetesen a működési idő is megnövekszik, de azzal egyenes arányban a készülék fizikai mérete is nagyobb lesz. Bármilyen kamerát is használjunk, az akkumulátorok mennyiségénél sokkal fontosabb az, hogy lehetőleg jó minőségű, minél nagyobb kapacitású (mAh ) és jól kondicionált akkumulátorokat használjunk. Ne várjunk kiemelkedő teljesítményt olyan leharcolt ceruza akkuktól, amelyek korábban már több évet lehúztak a család digitális fényképezőgépében. Ha teljesen új és jó minőségű elemeket vásárolunk, egy idő után azoknak is csökkenni fog a teljesítményük. Sokat tehetünk értük, ha befektetünk egy intelligens, komputervezérlésű töltő készülékbe. Az efféle kütyükben már található kondicionáló program is, amely több töltési –kisütési ciklus lefuttatásával újra csúcsformába hozza legyengült készletünket…

 

4. Kommunikációs csatornák:

Első hallásra biztosan furcsán hangzik, de energiafelhasználás szempontjából óriási szerepe van annak, hogy vadkameránk 2G (GSM) 3G (WCDMA) vagy a leggyorsabb 4G (LTE) mobilhálózaton keresztül küldi képeit az e-mail fiókunkba. A hangsúly itt főleg az átviteli sebességen van. Általánosságban elmondható hogy egy 50-100 kb-os tömörített kép küldése 2G hálózaton 80mp, 3G–n  25mp, 4G hálózaton pedig mindössze 10mp-ig veszi igénybe a képküldő modult. A képküldő modul működés közben közel annyi energiát igényel,  mint az INFRA LED-ek együttesen. Ezért egyáltalán nem mindegy mennyi ideig tart a képküldési folyamat.  Ugyanazon feltételek mellett egy 4G változat akár kétszer annyi képet tud küldeni a gyorsabb adatátvitel következtében, mint a 2G-s elődei…

 

5. Környezeti hőmérséklet:

Végül feltétlenül meg kell említenem a külső környezeti hőmérséklet kamerákra gyakorolt hatását. Ez elsősorban az akkumulátorok élettartamára, ill. azok teljesítményére van hatással. Nagy általánosságban elmondható, hogy szobahőmérsékletig minden akkumulátor maximális teljesítményt tud nyújtani. A tél közeledtével, amint 0 celsius alá süllyed a levegő hőmérséklete, drámaian csökkenni kezd a kamerában lévő akkumulátorok teljesítménye. Téli mínuszokban a az átlagos üzemidő akár 50% alá is csökkenhet!

Mit tehetünk ez ellen? Ha lehetőségünk van rá, a NiMh akksik helyett télen inkább használjunk jó minőségű 1,5 v-os lítium elemeket. Véleményem szerint azonban jobban járunk, ha beszerzünk egy 6V 4,5 Ah teljesítményű külső ólomzselés akkumulátort, amit egy tápkábel segítségével a kamerák alján lévő DC portba csatlakoztatunk. Némi macerával jár ugyan, de a kamera rögzítő hevedere mögé szorítva egyszerűen felszerelhető (fenti fotó).
Ezzel a módszerrel viszonylag olcsón és hosszú távon akár 4x-es (!) teljesítmény növekedést érhetünk el. A zselés akkut helyezhetjük tépőzáras neoprén tokba is, de szabadon is felfogathatjuk érintkezőkkel lefelé fordítva, hogy esős időben a csapadék ne okozzon zárlatot. Ezt a megoldást előszeretettel alkalmazom nyáron is olyan élőhelyeken, ahol az állatokat nem akarom sűrűn zavarni a jelenlétemmel. Így sokszor hónapokon keresztül üzemel a készülékem legtöbbször a kép mellett videót is rögzítve.  


Viszont hogy ne csak általánosságban járjam körül a témát, az alábbiakban közzé teszek néhány konkrét teszteredményt, valós számadatokkal. A teszteket nagyjából azonos időjárási körülmények között végeztem el egy 2G-s illetve egy 4G-s kamerával. Minden esetben 8-8 db teljesen új, előzőleg kondícionáló töltőprogrammal felturbózott, eltérő gyártmányú akkukat alkalmaztam. Kíváncsiságból végeztem egy tesztet alkáli tartós elemmel is…

Néhány konkrét teszt eredmény:

  • FORESTCAM LS-177 4G – 8db PKCELL 2600mAh NiMh akku – csak KÉP üzemmód = 931 db elküldött kép
  • FORESTCAM LS-177 4G – 8db GP ReCyko 2700mAh NiMh akku – csak KÉP üzemmód = 973 db elküldött kép
  • FORESTCAM LS-880 2G – 8db GP 2700mAh niMh akku – KÉP+VIDEÓ(30mp) üzemmód = 364 db elküldött kép
  • FORESTCAM LS-880 2G – 8db Varta LongLife féltartós elem – KÉP+VIDEÓ(30mp) üzemmód = 249 db elküldött kép


Összegzés

A fentiek fényében világosan érzékelhető, hogy a kérdés sokkal összetettebb annál mintsem egyértelmű és pontos választ tudjunk arra megfogalmazni. Az említett adatok természetesen más-más típusú kamerák esetében némiképp eltérhetnek ugyan, de csodákat egyiktől se várjunk. A vadkamera gyártók a készülékeikben, legtöbbször nagyon hasonló kategóriájú hardvereket alkalmaznak. Különbséget leginkább szoftveres tudásban, szolgáltatásban és külső megjelenésben fedezhetünk fel.

 

YmNjZjM